Francia flageolet típusú, fejteni való bab. Nyugat-Európai referencia fajta a kategóriájában. Rendkívül megbízható terméspotenciállal rendelkezik, gépi betakarítása kifejezetten alkalmas.
Az elővetemény lehetőleg búza legyen, ami után meg kell lazítani a talajt. Évelő gyomokkal (mezei aszat, fenyércirok stb.) fertőzött területekbe nem szabad zöldbabot vetni!
Tavasszal a szántást le kell zárni és el kell simítani a talajfelszínt.
A magágykészítésig a talajt gyommentesen kell tartani totális gyomirtó szerekkel.
A bab meghálálja a korrekt tápanyag-ellátást, amit érdemes talajvizsgálat alapján végezni. A bőséges foszfor (P2O5) és cink (Zn) biztosítása elengedhetetlen a nagy termésekhez.
FAJTAVÁLASZTÁS
A fajtatípus kiválasztása a piaci igényeknek megfelelően történik a hüvelyátmérő, a szín és alak stb. alapján.
A típusokon belül bőséges a fajtaválaszték, mégis a termőképesség, az alkalmazkodó képesség, a betegségekkel szembeni ellenállóság vagy tolerancia, a betakaríthatóság (fürtösség mentesség), a tenyészidő, az egyöntetű virágzás és termésérés vonatkozásában nagyok a különbségek.
Ajánlott a gyorsan változó fajtakínálatból folyamatosan próbálni, kísérletezni, hogy a legjobbat megtaláljuk a feldolgozási és a termesztési igényeknek is megfelelően.
Romano és borlotto típusú babok esetében 250-260.000 mag/ha dózisban vetünk.
VEGYSZERES GYOMKEZELÉS
Vetés után kelés előtt, (S-metolaklór) Dual Gold 960 EC 1,6 l/ha, utána kelesztő beöntözés szükséges, lehetőleg azonnal a vetés befejezése után.
A bab 2-4 valódi leveles állapotától kb. 10 cm nagyságig (3 valódi levél = 9 levéllemez), a gyomok 2-4 valódi leveles állapotában (bentazon) Basagran 480 SL 2 l/ha, 300 l/ha vízzel kijuttatva. Gyakorlatilag a virágbimbók megjelenéséig lehet a Basagran-t használni! Tapadásfokozás a viaszos levelű gyomok (pl. varjúmák, selyem mályva és libatop félék) miatt fontos (Silvet, Superspray). A védekezést csak a késő esti órákban, illetve hajnalban (max. 25 Celsius fok) szabad csinálni a perzselés elkerülés végett. A permetezés után 6-10 órával jótékony hatású egy frissítő öntözés, de csökkentheti a bab perzselésének esélyét az is, ha permetezéskor a talaj nedves, párás.
KULTIVÁTOROZÁS, NÖVÉNYVÉDELEM és ÁPOLÁS
Lombzáródásig kétszer kultivátorozunk, az első kultivátorral kijuttatjuk a Nitrogén (MAS 25-28% hatóanyaggal, esetleg cink és bór mikroelemekkel dúsítva) fejtrágyát, amit azonnal be kell öntözni.
A bab 10-12 cm-s korától a Cink és Bór tartalmú lombtrágyák használata hasznos. Ebben az időszakban (azoxistrobin) Amistar 0,7-1 l/ha dózisával a lombtrágyák kombinálhatók.
A virágzás időszaka alatt méhkímélő technológiával kijuttatott piretroid gyéríti a betelepedő gyapottok bagolylepke állományt. A virágzás végén a hüvelyképződés időszakában szükség szerint a fentiekben leírtak alapján lehet eljárni, az élelmezés-egészségügyi várakozási idők figyelembevételével. Súlyos fertőzés esetén - szexcsapdás megfigyelés alapján - indokolt a komolyabb gyomormérgek (Affirm, Coragen és Steward 30 DF) bevetése, akár eseti engedélyek megkérésével is, mert a károsított hüvelyek nagy aránya az egész termést feldolgozhatatlanná és a terület kizárását eredményezi! Az élelmezés-egészségügyi várakozási időket ezen szerek alkalmazásakor a várható betakarításhoz kell megtervezni. Általában a teljes virágzástól számított 15-20 nap múlva várható a betakarítás.
Buja esetleg késői vetésű állománynál folpet hatóanyagú szerek (pl. Folpan 48 Sc) használata javasolt a gombás betegségek (szürkepenész) kialakulása ellen a kezelést a virágzáskor vagy közvetlen a virágzás után érdemes elvégezni.
Előfordulhat, hogy a hibátlanul elvégzett gyomirtások ellenére (hűvös, csapadékos időjárási viszonyok között) a terület mégis felgyomosodik a gyomirtó-szerekkel szemben ellenálló gyomokkal (libatop félék, selyem mályva, varjúmák, ebszőlő és csattanó maszlag). Ebben az esetben elkerülhetetlen a terület kézi kapálása, gyomlálása. Mérgező gyomok (varjúmák, ebszőlő és csattanó maszlag) semmiképpen sem maradhatnak zöldbabban, mert az a terület kizárását eredményezi.
ÖNTÖZÉS
Egyenletes, jó vízellátás szükséges a nagy termésekhez, az egyöntetű jó minőséghez. A növény azonnal mutatja a vízhiányt, sötétebbé válik a lombja. A virágzás utáni időszakban különösen vigyázni kell az öntözésre, mert ebben az időszakban a hüvelykezdemények könnyen leszáradnak alacsony páratartalom, vagy vízhiány miatt!
Kerüljük a túlöntözést, mert a bab a pangó vizet egyáltalán nem tűri.
Az időjárásban a zöldbab termesztésében a legnagyobb veszély a mi kontinentális klimatikus viszonyaink között a vízhiány, száraz széllel párosulva és a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék. A száraz időjárást korszerű, esőztető (lineár) rendszerű öntözőberendezéssel, öntözéssel, míg a hirtelen esők miatt összefolyó vizeket (pangó víz) korrekt talajműveléssel, lazított talajjal lehet valamennyire kivédeni.
Lapos hüvelyű bab fajták sárga színű variánsa. Egyenesen álló bokrok, egyenes és húsos hüvelyek és egységes szép szín jellemzi.
Az elővetemény lehetőleg búza legyen, ami után meg kell lazítani a talajt. Évelő gyomokkal (mezei aszat, fenyércirok stb.) fertőzött területekbe nem szabad zöldbabot vetni!
Tavasszal a szántást le kell zárni és el kell simítani a talajfelszínt.
A magágykészítésig a talajt gyommentesen kell tartani totális gyomirtó szerekkel.
A bab meghálálja a korrekt tápanyag-ellátást, amit érdemes talajvizsgálat alapján végezni. A bőséges foszfor (P2O5) és cink (Zn) biztosítása elengedhetetlen a nagy termésekhez.
FAJTAVÁLASZTÁS
A fajtatípus kiválasztása a piaci igényeknek megfelelően történik a hüvelyátmérő, a szín és alak stb. alapján.
A típusokon belül bőséges a fajtaválaszték, mégis a termőképesség, az alkalmazkodó képesség, a betegségekkel szembeni ellenállóság vagy tolerancia, a betakaríthatóság (fürtösség mentesség), a tenyészidő, az egyöntetű virágzás és termésérés vonatkozásában nagyok a különbségek.
Ajánlott a gyorsan változó fajtakínálatból folyamatosan próbálni, kísérletezni, hogy a legjobbat megtaláljuk a feldolgozási és a termesztési igényeknek is megfelelően.
Romano és borlotto típusú babok esetében 250-260.000 mag/ha dózisban vetünk.
VEGYSZERES GYOMKEZELÉS
Vetés után kelés előtt, (S-metolaklór) Dual Gold 960 EC 1,6 l/ha, utána kelesztő beöntözés szükséges, lehetőleg azonnal a vetés befejezése után.
A bab 2-4 valódi leveles állapotától kb. 10 cm nagyságig (3 valódi levél = 9 levéllemez), a gyomok 2-4 valódi leveles állapotában (bentazon) Basagran 480 SL 2 l/ha, 300 l/ha vízzel kijuttatva. Gyakorlatilag a virágbimbók megjelenéséig lehet a Basagran-t használni! Tapadásfokozás a viaszos levelű gyomok (pl. varjúmák, selyem mályva és libatop félék) miatt fontos (Silvet, Superspray). A védekezést csak a késő esti órákban, illetve hajnalban (max. 25 Celsius fok) szabad csinálni a perzselés elkerülés végett. A permetezés után 6-10 órával jótékony hatású egy frissítő öntözés, de csökkentheti a bab perzselésének esélyét az is, ha permetezéskor a talaj nedves, párás.
KULTIVÁTOROZÁS, NÖVÉNYVÉDELEM és ÁPOLÁS
Lombzáródásig kétszer kultivátorozunk, az első kultivátorral kijuttatjuk a Nitrogén (MAS 25-28% hatóanyaggal, esetleg cink és bór mikroelemekkel dúsítva) fejtrágyát, amit azonnal be kell öntözni.
A bab 10-12 cm-s korától a Cink és Bór tartalmú lombtrágyák használata hasznos. Ebben az időszakban (azoxistrobin) Amistar 0,7-1 l/ha dózisával a lombtrágyák kombinálhatók.
A virágzás időszaka alatt méhkímélő technológiával kijuttatott piretroid gyéríti a betelepedő gyapottok bagolylepke állományt. A virágzás végén a hüvelyképződés időszakában szükség szerint a fentiekben leírtak alapján lehet eljárni, az élelmezés-egészségügyi várakozási idők figyelembevételével. Súlyos fertőzés esetén - szexcsapdás megfigyelés alapján - indokolt a komolyabb gyomormérgek (Affirm, Coragen és Steward 30 DF) bevetése, akár eseti engedélyek megkérésével is, mert a károsított hüvelyek nagy aránya az egész termést feldolgozhatatlanná és a terület kizárását eredményezi! Az élelmezés-egészségügyi várakozási időket ezen szerek alkalmazásakor a várható betakarításhoz kell megtervezni. Általában a teljes virágzástól számított 15-20 nap múlva várható a betakarítás.
Buja esetleg késői vetésű állománynál folpet hatóanyagú szerek (pl. Folpan 48 Sc) használata javasolt a gombás betegségek (szürkepenész) kialakulása ellen a kezelést a virágzáskor vagy közvetlen a virágzás után érdemes elvégezni.
Előfordulhat, hogy a hibátlanul elvégzett gyomirtások ellenére (hűvös, csapadékos időjárási viszonyok között) a terület mégis felgyomosodik a gyomirtó-szerekkel szemben ellenálló gyomokkal (libatop félék, selyem mályva, varjúmák, ebszőlő és csattanó maszlag). Ebben az esetben elkerülhetetlen a terület kézi kapálása, gyomlálása. Mérgező gyomok (varjúmák, ebszőlő és csattanó maszlag) semmiképpen sem maradhatnak zöldbabban, mert az a terület kizárását eredményezi.
ÖNTÖZÉS
Egyenletes, jó vízellátás szükséges a nagy termésekhez, az egyöntetű jó minőséghez. A növény azonnal mutatja a vízhiányt, sötétebbé válik a lombja. A virágzás utáni időszakban különösen vigyázni kell az öntözésre, mert ebben az időszakban a hüvelykezdemények könnyen leszáradnak alacsony páratartalom, vagy vízhiány miatt!
Kerüljük a túlöntözést, mert a bab a pangó vizet egyáltalán nem tűri.
Az időjárásban a zöldbab termesztésében a legnagyobb veszély a mi kontinentális klimatikus viszonyaink között a vízhiány, száraz széllel párosulva és a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék. A száraz időjárást korszerű, esőztető (lineár) rendszerű öntözőberendezéssel, öntözéssel, míg a hirtelen esők miatt összefolyó vizeket (pangó víz) korrekt talajműveléssel, lazított talajjal lehet valamennyire kivédeni.
Egységes kötés, húsos hüvelyek, lassú magfejlődés és erős betegség tolerancia jellemzi. A növények erőteljesek jó állóképességgel, mely igen kedvező gépi betakarítás szempontjából.
Az elővetemény lehetőleg búza legyen, ami után meg kell lazítani a talajt. Évelő gyomokkal (mezei aszat, fenyércirok stb.) fertőzött területekbe nem szabad zöldbabot vetni!
Tavasszal a szántást le kell zárni és el kell simítani a talajfelszínt.
A magágykészítésig a talajt gyommentesen kell tartani totális gyomirtó szerekkel.
A bab meghálálja a korrekt tápanyag-ellátást, amit érdemes talajvizsgálat alapján végezni. A bőséges foszfor (P2O5) és cink (Zn) biztosítása elengedhetetlen a nagy termésekhez.
FAJTAVÁLASZTÁS
A fajtatípus kiválasztása a piaci igényeknek megfelelően történik a hüvelyátmérő, a szín és alak stb. alapján.
A típusokon belül bőséges a fajtaválaszték, mégis a termőképesség, az alkalmazkodó képesség, a betegségekkel szembeni ellenállóság vagy tolerancia, a betakaríthatóság (fürtösség mentesség), a tenyészidő, az egyöntetű virágzás és termésérés vonatkozásában nagyok a különbségek.
Ajánlott a gyorsan változó fajtakínálatból folyamatosan próbálni, kísérletezni, hogy a legjobbat megtaláljuk a feldolgozási és a termesztési igényeknek is megfelelően.
Romano és borlotto típusú babok esetében 250-260.000 mag/ha dózisban vetünk.
VEGYSZERES GYOMKEZELÉS
Vetés után kelés előtt, (S-metolaklór) Dual Gold 960 EC 1,6 l/ha, utána kelesztő beöntözés szükséges, lehetőleg azonnal a vetés befejezése után.
A bab 2-4 valódi leveles állapotától kb. 10 cm nagyságig (3 valódi levél = 9 levéllemez), a gyomok 2-4 valódi leveles állapotában (bentazon) Basagran 480 SL 2 l/ha, 300 l/ha vízzel kijuttatva. Gyakorlatilag a virágbimbók megjelenéséig lehet a Basagran-t használni! Tapadásfokozás a viaszos levelű gyomok (pl. varjúmák, selyem mályva és libatop félék) miatt fontos (Silvet, Superspray). A védekezést csak a késő esti órákban, illetve hajnalban (max. 25 Celsius fok) szabad csinálni a perzselés elkerülés végett. A permetezés után 6-10 órával jótékony hatású egy frissítő öntözés, de csökkentheti a bab perzselésének esélyét az is, ha permetezéskor a talaj nedves, párás.
KULTIVÁTOROZÁS, NÖVÉNYVÉDELEM és ÁPOLÁS
Lombzáródásig kétszer kultivátorozunk, az első kultivátorral kijuttatjuk a Nitrogén (MAS 25-28% hatóanyaggal, esetleg cink és bór mikroelemekkel dúsítva) fejtrágyát, amit azonnal be kell öntözni.
A bab 10-12 cm-s korától a Cink és Bór tartalmú lombtrágyák használata hasznos. Ebben az időszakban (azoxistrobin) Amistar 0,7-1 l/ha dózisával a lombtrágyák kombinálhatók.
A virágzás időszaka alatt méhkímélő technológiával kijuttatott piretroid gyéríti a betelepedő gyapottok bagolylepke állományt. A virágzás végén a hüvelyképződés időszakában szükség szerint a fentiekben leírtak alapján lehet eljárni, az élelmezés-egészségügyi várakozási idők figyelembevételével. Súlyos fertőzés esetén - szexcsapdás megfigyelés alapján - indokolt a komolyabb gyomormérgek (Affirm, Coragen és Steward 30 DF) bevetése, akár eseti engedélyek megkérésével is, mert a károsított hüvelyek nagy aránya az egész termést feldolgozhatatlanná és a terület kizárását eredményezi! Az élelmezés-egészségügyi várakozási időket ezen szerek alkalmazásakor a várható betakarításhoz kell megtervezni. Általában a teljes virágzástól számított 15-20 nap múlva várható a betakarítás.
Buja esetleg késői vetésű állománynál folpet hatóanyagú szerek (pl. Folpan 48 Sc) használata javasolt a gombás betegségek (szürkepenész) kialakulása ellen a kezelést a virágzáskor vagy közvetlen a virágzás után érdemes elvégezni.
Előfordulhat, hogy a hibátlanul elvégzett gyomirtások ellenére (hűvös, csapadékos időjárási viszonyok között) a terület mégis felgyomosodik a gyomirtó-szerekkel szemben ellenálló gyomokkal (libatop félék, selyem mályva, varjúmák, ebszőlő és csattanó maszlag). Ebben az esetben elkerülhetetlen a terület kézi kapálása, gyomlálása. Mérgező gyomok (varjúmák, ebszőlő és csattanó maszlag) semmiképpen sem maradhatnak zöldbabban, mert az a terület kizárását eredményezi.
ÖNTÖZÉS
Egyenletes, jó vízellátás szükséges a nagy termésekhez, az egyöntetű jó minőséghez. A növény azonnal mutatja a vízhiányt, sötétebbé válik a lombja. A virágzás utáni időszakban különösen vigyázni kell az öntözésre, mert ebben az időszakban a hüvelykezdemények könnyen leszáradnak alacsony páratartalom, vagy vízhiány miatt!
Kerüljük a túlöntözést, mert a bab a pangó vizet egyáltalán nem tűri.
Az időjárásban a zöldbab termesztésében a legnagyobb veszély a mi kontinentális klimatikus viszonyaink között a vízhiány, száraz széllel párosulva és a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék. A száraz időjárást korszerű, esőztető (lineár) rendszerű öntözőberendezéssel, öntözéssel, míg a hirtelen esők miatt összefolyó vizeket (pangó víz) korrekt talajműveléssel, lazított talajjal lehet valamennyire kivédeni.
2014-ben lett bevezetve és felülmúlja a többi sárgabab fajtát ebben a szegmensben. A hosszú, szépen színezett hüvelyek egy nagyobb, kompaktabb és jó állóképességű bokron helyezkednek el. A hüvelyek korán sárgulnak és a növény középső/felső részén találhatóak, mely gépi betakarítás szempontjából rendkívül kedvező. Hőtoleranciája magas.
Az elővetemény lehetőleg búza legyen, ami után meg kell lazítani a talajt. Évelő gyomokkal (mezei aszat, fenyércirok stb.) fertőzött területekbe nem szabad zöldbabot vetni!
Tavasszal a szántást le kell zárni és el kell simítani a talajfelszínt.
A magágykészítésig a talajt gyommentesen kell tartani totális gyomirtó szerekkel.
A bab meghálálja a korrekt tápanyag-ellátást, amit érdemes talajvizsgálat alapján végezni. A bőséges foszfor (P2O5) és cink (Zn) biztosítása elengedhetetlen a nagy termésekhez.
FAJTAVÁLASZTÁS
A fajtatípus kiválasztása a piaci igényeknek megfelelően történik a hüvelyátmérő, a szín és alak stb. alapján.
A típusokon belül bőséges a fajtaválaszték, mégis a termőképesség, az alkalmazkodó képesség, a betegségekkel szembeni ellenállóság vagy tolerancia, a betakaríthatóság (fürtösség mentesség), a tenyészidő, az egyöntetű virágzás és termésérés vonatkozásában nagyok a különbségek.
Ajánlott a gyorsan változó fajtakínálatból folyamatosan próbálni, kísérletezni, hogy a legjobbat megtaláljuk a feldolgozási és a termesztési igényeknek is megfelelően.
Romano és borlotto típusú babok esetében 250-260.000 mag/ha dózisban vetünk.
VEGYSZERES GYOMKEZELÉS
Vetés után kelés előtt, (S-metolaklór) Dual Gold 960 EC 1,6 l/ha, utána kelesztő beöntözés szükséges, lehetőleg azonnal a vetés befejezése után.
A bab 2-4 valódi leveles állapotától kb. 10 cm nagyságig (3 valódi levél = 9 levéllemez), a gyomok 2-4 valódi leveles állapotában (bentazon) Basagran 480 SL 2 l/ha, 300 l/ha vízzel kijuttatva. Gyakorlatilag a virágbimbók megjelenéséig lehet a Basagran-t használni! Tapadásfokozás a viaszos levelű gyomok (pl. varjúmák, selyem mályva és libatop félék) miatt fontos (Silvet, Superspray). A védekezést csak a késő esti órákban, illetve hajnalban (max. 25 Celsius fok) szabad csinálni a perzselés elkerülés végett. A permetezés után 6-10 órával jótékony hatású egy frissítő öntözés, de csökkentheti a bab perzselésének esélyét az is, ha permetezéskor a talaj nedves, párás.
KULTIVÁTOROZÁS, NÖVÉNYVÉDELEM és ÁPOLÁS
Lombzáródásig kétszer kultivátorozunk, az első kultivátorral kijuttatjuk a Nitrogén (MAS 25-28% hatóanyaggal, esetleg cink és bór mikroelemekkel dúsítva) fejtrágyát, amit azonnal be kell öntözni.
A bab 10-12 cm-s korától a Cink és Bór tartalmú lombtrágyák használata hasznos. Ebben az időszakban (azoxistrobin) Amistar 0,7-1 l/ha dózisával a lombtrágyák kombinálhatók.
A virágzás időszaka alatt méhkímélő technológiával kijuttatott piretroid gyéríti a betelepedő gyapottok bagolylepke állományt. A virágzás végén a hüvelyképződés időszakában szükség szerint a fentiekben leírtak alapján lehet eljárni, az élelmezés-egészségügyi várakozási idők figyelembevételével. Súlyos fertőzés esetén - szexcsapdás megfigyelés alapján - indokolt a komolyabb gyomormérgek (Affirm, Coragen és Steward 30 DF) bevetése, akár eseti engedélyek megkérésével is, mert a károsított hüvelyek nagy aránya az egész termést feldolgozhatatlanná és a terület kizárását eredményezi! Az élelmezés-egészségügyi várakozási időket ezen szerek alkalmazásakor a várható betakarításhoz kell megtervezni. Általában a teljes virágzástól számított 15-20 nap múlva várható a betakarítás.
Buja esetleg késői vetésű állománynál folpet hatóanyagú szerek (pl. Folpan 48 Sc) használata javasolt a gombás betegségek (szürkepenész) kialakulása ellen a kezelést a virágzáskor vagy közvetlen a virágzás után érdemes elvégezni.
Előfordulhat, hogy a hibátlanul elvégzett gyomirtások ellenére (hűvös, csapadékos időjárási viszonyok között) a terület mégis felgyomosodik a gyomirtó-szerekkel szemben ellenálló gyomokkal (libatop félék, selyem mályva, varjúmák, ebszőlő és csattanó maszlag). Ebben az esetben elkerülhetetlen a terület kézi kapálása, gyomlálása. Mérgező gyomok (varjúmák, ebszőlő és csattanó maszlag) semmiképpen sem maradhatnak zöldbabban, mert az a terület kizárását eredményezi.
ÖNTÖZÉS
Egyenletes, jó vízellátás szükséges a nagy termésekhez, az egyöntetű jó minőséghez. A növény azonnal mutatja a vízhiányt, sötétebbé válik a lombja. A virágzás utáni időszakban különösen vigyázni kell az öntözésre, mert ebben az időszakban a hüvelykezdemények könnyen leszáradnak alacsony páratartalom, vagy vízhiány miatt!
Kerüljük a túlöntözést, mert a bab a pangó vizet egyáltalán nem tűri.
Az időjárásban a zöldbab termesztésében a legnagyobb veszély a mi kontinentális klimatikus viszonyaink között a vízhiány, száraz széllel párosulva és a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék. A száraz időjárást korszerű, esőztető (lineár) rendszerű öntözőberendezéssel, öntözéssel, míg a hirtelen esők miatt összefolyó vizeket (pangó víz) korrekt talajműveléssel, lazított talajjal lehet valamennyire kivédeni.
Domináns fajta Nyugat-Európában a FINE vékonyhüvelyű kategóriában. Színében kissé sötétebb, tenyészidejében picit hosszabb, mint a Stanley.
Az elővetemény lehetőleg búza legyen, ami után meg kell lazítani a talajt. Évelő gyomokkal (mezei aszat, fenyércirok stb.) fertőzött területekbe nem szabad zöldbabot vetni!
Tavasszal a szántást le kell zárni és el kell simítani a talajfelszínt.
A magágykészítésig a talajt gyommentesen kell tartani totális gyomirtó szerekkel.
A bab meghálálja a korrekt tápanyag-ellátást, amit érdemes talajvizsgálat alapján végezni. A bőséges foszfor (P2O5) és cink (Zn) biztosítása elengedhetetlen a nagy termésekhez.
FAJTAVÁLASZTÁS
A fajtatípus kiválasztása a piaci igényeknek megfelelően történik a hüvelyátmérő, a szín és alak stb. alapján.
A típusokon belül bőséges a fajtaválaszték, mégis a termőképesség, az alkalmazkodó képesség, a betegségekkel szembeni ellenállóság vagy tolerancia, a betakaríthatóság (fürtösség mentesség), a tenyészidő, az egyöntetű virágzás és termésérés vonatkozásában nagyok a különbségek.
Ajánlott a gyorsan változó fajtakínálatból folyamatosan próbálni, kísérletezni, hogy a legjobbat megtaláljuk a feldolgozási és a termesztési igényeknek is megfelelően.
Romano és borlotto típusú babok esetében 250-260.000 mag/ha dózisban vetünk.
VEGYSZERES GYOMKEZELÉS
Vetés után kelés előtt, (S-metolaklór) Dual Gold 960 EC 1,6 l/ha, utána kelesztő beöntözés szükséges, lehetőleg azonnal a vetés befejezése után.
A bab 2-4 valódi leveles állapotától kb. 10 cm nagyságig (3 valódi levél = 9 levéllemez), a gyomok 2-4 valódi leveles állapotában (bentazon) Basagran 480 SL 2 l/ha, 300 l/ha vízzel kijuttatva. Gyakorlatilag a virágbimbók megjelenéséig lehet a Basagran-t használni! Tapadásfokozás a viaszos levelű gyomok (pl. varjúmák, selyem mályva és libatop félék) miatt fontos (Silvet, Superspray). A védekezést csak a késő esti órákban, illetve hajnalban (max. 25 Celsius fok) szabad csinálni a perzselés elkerülés végett. A permetezés után 6-10 órával jótékony hatású egy frissítő öntözés, de csökkentheti a bab perzselésének esélyét az is, ha permetezéskor a talaj nedves, párás.
KULTIVÁTOROZÁS, NÖVÉNYVÉDELEM és ÁPOLÁS
Lombzáródásig kétszer kultivátorozunk, az első kultivátorral kijuttatjuk a Nitrogén (MAS 25-28% hatóanyaggal, esetleg cink és bór mikroelemekkel dúsítva) fejtrágyát, amit azonnal be kell öntözni.
A bab 10-12 cm-s korától a Cink és Bór tartalmú lombtrágyák használata hasznos. Ebben az időszakban (azoxistrobin) Amistar 0,7-1 l/ha dózisával a lombtrágyák kombinálhatók.
A virágzás időszaka alatt méhkímélő technológiával kijuttatott piretroid gyéríti a betelepedő gyapottok bagolylepke állományt. A virágzás végén a hüvelyképződés időszakában szükség szerint a fentiekben leírtak alapján lehet eljárni, az élelmezés-egészségügyi várakozási idők figyelembevételével. Súlyos fertőzés esetén - szexcsapdás megfigyelés alapján - indokolt a komolyabb gyomormérgek (Affirm, Coragen és Steward 30 DF) bevetése, akár eseti engedélyek megkérésével is, mert a károsított hüvelyek nagy aránya az egész termést feldolgozhatatlanná és a terület kizárását eredményezi! Az élelmezés-egészségügyi várakozási időket ezen szerek alkalmazásakor a várható betakarításhoz kell megtervezni. Általában a teljes virágzástól számított 15-20 nap múlva várható a betakarítás.
Buja esetleg késői vetésű állománynál folpet hatóanyagú szerek (pl. Folpan 48 Sc) használata javasolt a gombás betegségek (szürkepenész) kialakulása ellen a kezelést a virágzáskor vagy közvetlen a virágzás után érdemes elvégezni.
Előfordulhat, hogy a hibátlanul elvégzett gyomirtások ellenére (hűvös, csapadékos időjárási viszonyok között) a terület mégis felgyomosodik a gyomirtó-szerekkel szemben ellenálló gyomokkal (libatop félék, selyem mályva, varjúmák, ebszőlő és csattanó maszlag). Ebben az esetben elkerülhetetlen a terület kézi kapálása, gyomlálása. Mérgező gyomok (varjúmák, ebszőlő és csattanó maszlag) semmiképpen sem maradhatnak zöldbabban, mert az a terület kizárását eredményezi.
ÖNTÖZÉS
Egyenletes, jó vízellátás szükséges a nagy termésekhez, az egyöntetű jó minőséghez. A növény azonnal mutatja a vízhiányt, sötétebbé válik a lombja. A virágzás utáni időszakban különösen vigyázni kell az öntözésre, mert ebben az időszakban a hüvelykezdemények könnyen leszáradnak alacsony páratartalom, vagy vízhiány miatt!
Kerüljük a túlöntözést, mert a bab a pangó vizet egyáltalán nem tűri.
Az időjárásban a zöldbab termesztésében a legnagyobb veszély a mi kontinentális klimatikus viszonyaink között a vízhiány, száraz széllel párosulva és a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék. A száraz időjárást korszerű, esőztető (lineár) rendszerű öntözőberendezéssel, öntözéssel, míg a hirtelen esők miatt összefolyó vizeket (pangó víz) korrekt talajműveléssel, lazított talajjal lehet valamennyire kivédeni.
