Az elővetemény lehetőleg búza legyen, ami után meg kell lazítani a talajt. Évelő gyomokkal (mezei aszat, fenyércirok stb.) fertőzött területekbe nem szabad zöldbabot vetni!
Tavasszal a szántást le kell zárni és el kell simítani a talajfelszínt.
A magágykészítésig a talajt gyommentesen kell tartani totális gyomirtó szerekkel.
A bab meghálálja a korrekt tápanyag-ellátást, amit érdemes talajvizsgálat alapján végezni. A bőséges foszfor (P2O5) és cink (Zn) biztosítása elengedhetetlen a nagy termésekhez.
FAJTAVÁLASZTÁS
A fajtatípus kiválasztása a piaci igényeknek megfelelően történik a hüvelyátmérő, a szín és alak stb. alapján.
A típusokon belül bőséges a fajtaválaszték, mégis a termőképesség, az alkalmazkodó képesség, a betegségekkel szembeni ellenállóság vagy tolerancia, a betakaríthatóság (fürtösség mentesség), a tenyészidő, az egyöntetű virágzás és termésérés vonatkozásában nagyok a különbségek.
Ajánlott a gyorsan változó fajtakínálatból folyamatosan próbálni, kísérletezni, hogy a legjobbat megtaláljuk a feldolgozási és a termesztési igényeknek is megfelelően.
Romano és borlotto típusú babok esetében 250-260.000 mag/ha dózisban vetünk.
VEGYSZERES GYOMKEZELÉS
Vetés után kelés előtt, (S-metolaklór) Dual Gold 960 EC 1,6 l/ha, utána kelesztő beöntözés szükséges, lehetőleg azonnal a vetés befejezése után.
A bab 2-4 valódi leveles állapotától kb. 10 cm nagyságig (3 valódi levél = 9 levéllemez), a gyomok 2-4 valódi leveles állapotában (bentazon) Basagran 480 SL 2 l/ha, 300 l/ha vízzel kijuttatva. Gyakorlatilag a virágbimbók megjelenéséig lehet a Basagran-t használni! Tapadásfokozás a viaszos levelű gyomok (pl. varjúmák, selyem mályva és libatop félék) miatt fontos (Silvet, Superspray). A védekezést csak a késő esti órákban, illetve hajnalban (max. 25 Celsius fok) szabad csinálni a perzselés elkerülés végett. A permetezés után 6-10 órával jótékony hatású egy frissítő öntözés, de csökkentheti a bab perzselésének esélyét az is, ha permetezéskor a talaj nedves, párás.
KULTIVÁTOROZÁS, NÖVÉNYVÉDELEM és ÁPOLÁS
Lombzáródásig kétszer kultivátorozunk, az első kultivátorral kijuttatjuk a Nitrogén (MAS 25-28% hatóanyaggal, esetleg cink és bór mikroelemekkel dúsítva) fejtrágyát, amit azonnal be kell öntözni.
A bab 10-12 cm-s korától a Cink és Bór tartalmú lombtrágyák használata hasznos. Ebben az időszakban (azoxistrobin) Amistar 0,7-1 l/ha dózisával a lombtrágyák kombinálhatók.
A virágzás időszaka alatt méhkímélő technológiával kijuttatott piretroid gyéríti a betelepedő gyapottok bagolylepke állományt. A virágzás végén a hüvelyképződés időszakában szükség szerint a fentiekben leírtak alapján lehet eljárni, az élelmezés-egészségügyi várakozási idők figyelembevételével. Súlyos fertőzés esetén - szexcsapdás megfigyelés alapján - indokolt a komolyabb gyomormérgek (Affirm, Coragen és Steward 30 DF) bevetése, akár eseti engedélyek megkérésével is, mert a károsított hüvelyek nagy aránya az egész termést feldolgozhatatlanná és a terület kizárását eredményezi! Az élelmezés-egészségügyi várakozási időket ezen szerek alkalmazásakor a várható betakarításhoz kell megtervezni. Általában a teljes virágzástól számított 15-20 nap múlva várható a betakarítás.
Buja esetleg késői vetésű állománynál folpet hatóanyagú szerek (pl. Folpan 48 Sc) használata javasolt a gombás betegségek (szürkepenész) kialakulása ellen a kezelést a virágzáskor vagy közvetlen a virágzás után érdemes elvégezni.
Előfordulhat, hogy a hibátlanul elvégzett gyomirtások ellenére (hűvös, csapadékos időjárási viszonyok között) a terület mégis felgyomosodik a gyomirtó-szerekkel szemben ellenálló gyomokkal (libatop félék, selyem mályva, varjúmák, ebszőlő és csattanó maszlag). Ebben az esetben elkerülhetetlen a terület kézi kapálása, gyomlálása. Mérgező gyomok (varjúmák, ebszőlő és csattanó maszlag) semmiképpen sem maradhatnak zöldbabban, mert az a terület kizárását eredményezi.
ÖNTÖZÉS
Egyenletes, jó vízellátás szükséges a nagy termésekhez, az egyöntetű jó minőséghez. A növény azonnal mutatja a vízhiányt, sötétebbé válik a lombja. A virágzás utáni időszakban különösen vigyázni kell az öntözésre, mert ebben az időszakban a hüvelykezdemények könnyen leszáradnak alacsony páratartalom, vagy vízhiány miatt!
Kerüljük a túlöntözést, mert a bab a pangó vizet egyáltalán nem tűri.
Az időjárásban a zöldbab termesztésében a legnagyobb veszély a mi kontinentális klimatikus viszonyaink között a vízhiány, száraz széllel párosulva és a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék. A száraz időjárást korszerű, esőztető (lineár) rendszerű öntözőberendezéssel, öntözéssel, míg a hirtelen esők miatt összefolyó vizeket (pangó víz) korrekt talajműveléssel, lazított talajjal lehet valamennyire kivédeni.
Nagyon ígéretes új fajta a 9mm-es szegmensben; minden tekintetben jobb a meglévő fajtákhoz képest. Erős, egyenesen álló növény, ami szép, közép-sötét színű, jó hosszúságú és egyenes hüvelyeket nevel ki. Fürtmentesen, jól betakarítható.
Az elővetemény lehetőleg búza legyen, ami után meg kell lazítani a talajt. Évelő gyomokkal (mezei aszat, fenyércirok stb.) fertőzött területekbe nem szabad zöldbabot vetni!
Tavasszal a szántást le kell zárni és el kell simítani a talajfelszínt.
A magágykészítésig a talajt gyommentesen kell tartani totális gyomirtó szerekkel.
A bab meghálálja a korrekt tápanyag-ellátást, amit érdemes talajvizsgálat alapján végezni. A bőséges foszfor (P2O5) és cink (Zn) biztosítása elengedhetetlen a nagy termésekhez.
FAJTAVÁLASZTÁS
A fajtatípus kiválasztása a piaci igényeknek megfelelően történik a hüvelyátmérő, a szín és alak stb. alapján.
A típusokon belül bőséges a fajtaválaszték, mégis a termőképesség, az alkalmazkodó képesség, a betegségekkel szembeni ellenállóság vagy tolerancia, a betakaríthatóság (fürtösség mentesség), a tenyészidő, az egyöntetű virágzás és termésérés vonatkozásában nagyok a különbségek.
Ajánlott a gyorsan változó fajtakínálatból folyamatosan próbálni, kísérletezni, hogy a legjobbat megtaláljuk a feldolgozási és a termesztési igényeknek is megfelelően.
Romano és borlotto típusú babok esetében 250-260.000 mag/ha dózisban vetünk.
VEGYSZERES GYOMKEZELÉS
Vetés után kelés előtt, (S-metolaklór) Dual Gold 960 EC 1,6 l/ha, utána kelesztő beöntözés szükséges, lehetőleg azonnal a vetés befejezése után.
A bab 2-4 valódi leveles állapotától kb. 10 cm nagyságig (3 valódi levél = 9 levéllemez), a gyomok 2-4 valódi leveles állapotában (bentazon) Basagran 480 SL 2 l/ha, 300 l/ha vízzel kijuttatva. Gyakorlatilag a virágbimbók megjelenéséig lehet a Basagran-t használni! Tapadásfokozás a viaszos levelű gyomok (pl. varjúmák, selyem mályva és libatop félék) miatt fontos (Silvet, Superspray). A védekezést csak a késő esti órákban, illetve hajnalban (max. 25 Celsius fok) szabad csinálni a perzselés elkerülés végett. A permetezés után 6-10 órával jótékony hatású egy frissítő öntözés, de csökkentheti a bab perzselésének esélyét az is, ha permetezéskor a talaj nedves, párás.
KULTIVÁTOROZÁS, NÖVÉNYVÉDELEM és ÁPOLÁS
Lombzáródásig kétszer kultivátorozunk, az első kultivátorral kijuttatjuk a Nitrogén (MAS 25-28% hatóanyaggal, esetleg cink és bór mikroelemekkel dúsítva) fejtrágyát, amit azonnal be kell öntözni.
A bab 10-12 cm-s korától a Cink és Bór tartalmú lombtrágyák használata hasznos. Ebben az időszakban (azoxistrobin) Amistar 0,7-1 l/ha dózisával a lombtrágyák kombinálhatók.
A virágzás időszaka alatt méhkímélő technológiával kijuttatott piretroid gyéríti a betelepedő gyapottok bagolylepke állományt. A virágzás végén a hüvelyképződés időszakában szükség szerint a fentiekben leírtak alapján lehet eljárni, az élelmezés-egészségügyi várakozási idők figyelembevételével. Súlyos fertőzés esetén - szexcsapdás megfigyelés alapján - indokolt a komolyabb gyomormérgek (Affirm, Coragen és Steward 30 DF) bevetése, akár eseti engedélyek megkérésével is, mert a károsított hüvelyek nagy aránya az egész termést feldolgozhatatlanná és a terület kizárását eredményezi! Az élelmezés-egészségügyi várakozási időket ezen szerek alkalmazásakor a várható betakarításhoz kell megtervezni. Általában a teljes virágzástól számított 15-20 nap múlva várható a betakarítás.
Buja esetleg késői vetésű állománynál folpet hatóanyagú szerek (pl. Folpan 48 Sc) használata javasolt a gombás betegségek (szürkepenész) kialakulása ellen a kezelést a virágzáskor vagy közvetlen a virágzás után érdemes elvégezni.
Előfordulhat, hogy a hibátlanul elvégzett gyomirtások ellenére (hűvös, csapadékos időjárási viszonyok között) a terület mégis felgyomosodik a gyomirtó-szerekkel szemben ellenálló gyomokkal (libatop félék, selyem mályva, varjúmák, ebszőlő és csattanó maszlag). Ebben az esetben elkerülhetetlen a terület kézi kapálása, gyomlálása. Mérgező gyomok (varjúmák, ebszőlő és csattanó maszlag) semmiképpen sem maradhatnak zöldbabban, mert az a terület kizárását eredményezi.
ÖNTÖZÉS
Egyenletes, jó vízellátás szükséges a nagy termésekhez, az egyöntetű jó minőséghez. A növény azonnal mutatja a vízhiányt, sötétebbé válik a lombja. A virágzás utáni időszakban különösen vigyázni kell az öntözésre, mert ebben az időszakban a hüvelykezdemények könnyen leszáradnak alacsony páratartalom, vagy vízhiány miatt!
Kerüljük a túlöntözést, mert a bab a pangó vizet egyáltalán nem tűri.
Az időjárásban a zöldbab termesztésében a legnagyobb veszély a mi kontinentális klimatikus viszonyaink között a vízhiány, száraz széllel párosulva és a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék. A száraz időjárást korszerű, esőztető (lineár) rendszerű öntözőberendezéssel, öntözéssel, míg a hirtelen esők miatt összefolyó vizeket (pangó víz) korrekt talajműveléssel, lazított talajjal lehet valamennyire kivédeni.
Referenciafajta ebben a szegmensben sok éve. Különböző éghajlati zónában termesztik kiváló eredménnyel és nagy hozamokkal. Alkalmas ipari és a friss piaci célokra egyaránt.
Az elővetemény lehetőleg búza legyen, ami után meg kell lazítani a talajt. Évelő gyomokkal (mezei aszat, fenyércirok stb.) fertőzött területekbe nem szabad zöldbabot vetni!
Tavasszal a szántást le kell zárni és el kell simítani a talajfelszínt.
A magágykészítésig a talajt gyommentesen kell tartani totális gyomirtó szerekkel.
A bab meghálálja a korrekt tápanyag-ellátást, amit érdemes talajvizsgálat alapján végezni. A bőséges foszfor (P2O5) és cink (Zn) biztosítása elengedhetetlen a nagy termésekhez.
FAJTAVÁLASZTÁS
A fajtatípus kiválasztása a piaci igényeknek megfelelően történik a hüvelyátmérő, a szín és alak stb. alapján.
A típusokon belül bőséges a fajtaválaszték, mégis a termőképesség, az alkalmazkodó képesség, a betegségekkel szembeni ellenállóság vagy tolerancia, a betakaríthatóság (fürtösség mentesség), a tenyészidő, az egyöntetű virágzás és termésérés vonatkozásában nagyok a különbségek.
Ajánlott a gyorsan változó fajtakínálatból folyamatosan próbálni, kísérletezni, hogy a legjobbat megtaláljuk a feldolgozási és a termesztési igényeknek is megfelelően.
Romano és borlotto típusú babok esetében 250-260.000 mag/ha dózisban vetünk.
VEGYSZERES GYOMKEZELÉS
Vetés után kelés előtt, (S-metolaklór) Dual Gold 960 EC 1,6 l/ha, utána kelesztő beöntözés szükséges, lehetőleg azonnal a vetés befejezése után.
A bab 2-4 valódi leveles állapotától kb. 10 cm nagyságig (3 valódi levél = 9 levéllemez), a gyomok 2-4 valódi leveles állapotában (bentazon) Basagran 480 SL 2 l/ha, 300 l/ha vízzel kijuttatva. Gyakorlatilag a virágbimbók megjelenéséig lehet a Basagran-t használni! Tapadásfokozás a viaszos levelű gyomok (pl. varjúmák, selyem mályva és libatop félék) miatt fontos (Silvet, Superspray). A védekezést csak a késő esti órákban, illetve hajnalban (max. 25 Celsius fok) szabad csinálni a perzselés elkerülés végett. A permetezés után 6-10 órával jótékony hatású egy frissítő öntözés, de csökkentheti a bab perzselésének esélyét az is, ha permetezéskor a talaj nedves, párás.
KULTIVÁTOROZÁS, NÖVÉNYVÉDELEM és ÁPOLÁS
Lombzáródásig kétszer kultivátorozunk, az első kultivátorral kijuttatjuk a Nitrogén (MAS 25-28% hatóanyaggal, esetleg cink és bór mikroelemekkel dúsítva) fejtrágyát, amit azonnal be kell öntözni.
A bab 10-12 cm-s korától a Cink és Bór tartalmú lombtrágyák használata hasznos. Ebben az időszakban (azoxistrobin) Amistar 0,7-1 l/ha dózisával a lombtrágyák kombinálhatók.
A virágzás időszaka alatt méhkímélő technológiával kijuttatott piretroid gyéríti a betelepedő gyapottok bagolylepke állományt. A virágzás végén a hüvelyképződés időszakában szükség szerint a fentiekben leírtak alapján lehet eljárni, az élelmezés-egészségügyi várakozási idők figyelembevételével. Súlyos fertőzés esetén - szexcsapdás megfigyelés alapján - indokolt a komolyabb gyomormérgek (Affirm, Coragen és Steward 30 DF) bevetése, akár eseti engedélyek megkérésével is, mert a károsított hüvelyek nagy aránya az egész termést feldolgozhatatlanná és a terület kizárását eredményezi! Az élelmezés-egészségügyi várakozási időket ezen szerek alkalmazásakor a várható betakarításhoz kell megtervezni. Általában a teljes virágzástól számított 15-20 nap múlva várható a betakarítás.
Buja esetleg késői vetésű állománynál folpet hatóanyagú szerek (pl. Folpan 48 Sc) használata javasolt a gombás betegségek (szürkepenész) kialakulása ellen a kezelést a virágzáskor vagy közvetlen a virágzás után érdemes elvégezni.
Előfordulhat, hogy a hibátlanul elvégzett gyomirtások ellenére (hűvös, csapadékos időjárási viszonyok között) a terület mégis felgyomosodik a gyomirtó-szerekkel szemben ellenálló gyomokkal (libatop félék, selyem mályva, varjúmák, ebszőlő és csattanó maszlag). Ebben az esetben elkerülhetetlen a terület kézi kapálása, gyomlálása. Mérgező gyomok (varjúmák, ebszőlő és csattanó maszlag) semmiképpen sem maradhatnak zöldbabban, mert az a terület kizárását eredményezi.
ÖNTÖZÉS
Egyenletes, jó vízellátás szükséges a nagy termésekhez, az egyöntetű jó minőséghez. A növény azonnal mutatja a vízhiányt, sötétebbé válik a lombja. A virágzás utáni időszakban különösen vigyázni kell az öntözésre, mert ebben az időszakban a hüvelykezdemények könnyen leszáradnak alacsony páratartalom, vagy vízhiány miatt!
Kerüljük a túlöntözést, mert a bab a pangó vizet egyáltalán nem tűri.
Az időjárásban a zöldbab termesztésében a legnagyobb veszély a mi kontinentális klimatikus viszonyaink között a vízhiány, száraz széllel párosulva és a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék. A száraz időjárást korszerű, esőztető (lineár) rendszerű öntözőberendezéssel, öntözéssel, míg a hirtelen esők miatt összefolyó vizeket (pangó víz) korrekt talajműveléssel, lazított talajjal lehet valamennyire kivédeni.
